A napról-napra okosabb számítógépek és szoftverek segítségével már mi felhasználók is könnyebben tudunk adatbázisokat létrehozni, aktualizálni, rajzos/képes/diagramos kimutatásokat készíteni. A probléma inkább az, hogy főképp a kisebb cégek, vállalkozások nem engedhetik meg maguknak az efféle időtöltést. Ennek felismerése eredményezi azt, hogy IT-cégek, szoftverfejlesztők igyekeznek az igényeket szolgálni.

A Gerinfo Informatikai Vállalkozás megrendelői igények szerint az egészen egyszerű munkáktól (adatgyűjtés, táblázatkezelős adatnyilvántartás, adatfeldolgozás, elemzés, grafikon készítés, ...) a bonyolultabb adatbázisok kezeléséig (fejlesztés, követés, karbantartás) tud vállalni ilyen projekteket, akár saját szoftver fejlesztésével is - bármilyen profilú cég/intézmény/vállalkozás részére. A Szaktudor-tag partnereink - hasonlóan a honlap készítéshez - ezt a fejlesztő/karbantartó munkát is kedvezményes vállalási díjért kapják.

Az elkészült, megrendelői kéréstől és témától függő napi/heti/havi/alkalmankénti aktualizálást igénylő, Gerinfo-készítette belső cég-adatbankokon túl pl. sport (labdarúgás és öttusa) valamint művészeti (festmény galéria) területre is készültek már ilyen adatállományok és ma is folyamatosan aktualizáltak azok adatai, kimutatásai, képei. És ami a legfontosabb: a megrendelők használják, elégedettségük meggyőző.

Lentebb kis ízelítő kivonatok szemlélhetők az európai futball klubcsapatok ranglistáiból a kezdetektől, melyek az UEFA Bajnokok Ligája (BL, korábban BEK), Kupagyőztesek Európa Kupája (1999-ig), Európa Liga (EL, korábbi nevein: VVK, EVK, UEFA-Kupa) éves sorozatokban nyújtott teljesítmények alapján készültek.

Értékszám számítása
Az európai futball kupacsapatok értékszámai a magyar származású amerikai Élő Árpád fizikus, tudós, sakkjátékos (1903-1992) által kidolgozott pontszámítási rendszer elvén kerültek meghatározásra. Az elvárás-alapon működő értékelés 1955-től, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) által útjára bocsátott BEK és VVK indulásától napjainkig követi a klubok teljesítményeit.

Egy csapat egy-egy versenyév végére elért értékszámának bizonyos százaléka adja a következő év negatív (malus) büntetőponjait arra az általános esetre, ha a csapat akkor valamely európai kupában kiesik, vagy a döntőben szenved vereséget, vagy éppen nem indul. A kiesésig viszont gyarapodik a klub értékszáma, mégpedig a legyőzöttek malus pontjaival.

Nagy csapatok kiesése esetén újabb büntetés jöhet. Ha egy magasabb malussal rendelkező kiesik egy tőle kisebb értékű csapattal szemben, akkor még a két malus-érték közötti különbség (malus2 a neve) is levonásra kerül a kupaküzdelmektől búcsúzó csapattól. Ráadásul egy adott határ fölötti malus esetén duplán, még magasabb értéknél pedig már triplán járhat a malus2 levonás a továbbjutási elvárás nem teljesítése miatt.

A folyamatos klubérték-számítás hosszabb távon eléggé megbízható eredményeket, rangsorokat produkál. Egy-egy csapat színrelépésétől, nem pedig csak az utolsó évek szerepléseiből értékel. Így egy-egy év kiugró teljesítménye sok évig is értéktáblán tartja a csapatot még akkor is, ha a követő években nagyon gyengén, vagy egyáltalán nem szerepel. Történik ez annak ellenére, hogy egy ideig az elvárás is magasabb vele szemben. Ugyanakkor egy évekkel korábbi szereplés rendre kisebb súllyal befolyásolja a klubok értékszámát, mint az aktuális, egy kupagyőzelem pedig nem jelenti azt, hogy a csapat máris Európa legjobbja az adott év után. Ahhoz ugyanis rendre meghatározó jelenlét és több siker, a legjobbak közötti szereplés szükséges több éven át..

Az elmondottak tükrözik az értékszám-számítás elveit: elvárás-alapon működik, történetiséget hordoz, dinamikusan értékel és igyekszik kifejezni az aktuális tendenciát.

Nagy segítséget jelent a reális értékszámítás kialakításában, hogy az UEFA már jó ideje kiemeléses rendszerben végzi a sorsolásokat, így nem fordulhat elő olyan eset, hogy két szuper csapat már az első kieséses fordulóban szembe kerüljön egymással. (Ilyen történt pl. 1978 őszén, amikor a két angol, az 1977-es és 78-as BEK-győztes Liverpool az új nemzeti bajnok Nottinghammal került össze és kiesett, a Nottingham pedig BEK-győzelemig menetelt.)

Az ezredforduló utáni évektől már az UEFA is készít éves ranglistákat, ezek a hivatalos klub-értékszámok adják a következő évek számára a kiemelési listákat. Egy-egy csapat aktuális pontszámát az utolsó öt év pontainak összege adja. Nem elvárás-centrikus, hanem súlyozás nélküli, 2 győzelmi és 1 döntetlen pontokat, ill. továbbjutási pontokat ad . Némiképp statikusabb az itt ismertetett, általam alkalmazott folyamatos elvárás-centrikus követésssel szemben, viszont előnyére írható, hogy az európai kupacsapatok anyaországait is minősíti, így azok is adnak pontokat a csapataik szereplései függvényében.

Ezek után nézzünk néhány kivonatot az egyes korszakok élcsapatai szereplésével, feltüntetve a magyar táblás klubokat is. A listákban a klubok helyezési száma és neve után a versenyév záró értékszáma és a következő évre vonatkozó malus pontja szerepel.



Grafikon 1965-1977
Néhány - ma is nagyon népszerű - 1965 és 1977 közötti sikercsapat szereplését mutatja a következő diagram. Az ugyanolyan színnel jelölt klubok között az 1965-ben magasabb értékszámúak: Inter (olasz), Real Madrid (spanyol), Manchester United (1970-től a Leeds United, angol).


Érdeklődés esetén részletes éves listákat, a klubok teljesítményeiről több éves átfogó és összehasonlító grafikonos kimutatásokat, trendeket tudunk szolgáltatni - igény szerint.

Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo
Logo