A napról-napra okosabb számítógépek és szoftverek segítségével már mi felhasználók
is könnyebben tudunk adatbázisokat létrehozni, aktualizálni, rajzos/képes/diagramos
kimutatásokat készíteni. A probléma inkább az, hogy főképp a kisebb cégek, vállalkozások
nem engedhetik meg maguknak az efféle időtöltést. Ennek felismerése eredményezi azt,
hogy IT-cégek, szoftverfejlesztők igyekeznek az igényeket szolgálni.
A Gerinfo Informatikai Vállalkozás megrendelői igények szerint az egészen egyszerű munkáktól (adatgyűjtés, táblázatkezelős adatnyilvántartás, adatfeldolgozás, elemzés,
grafikon készítés, ...) a bonyolultabb adatbázisok kezeléséig (fejlesztés, követés, karbantartás) tud vállalni ilyen projekteket, akár saját szoftver fejlesztésével is - bármilyen profilú
cég/intézmény/vállalkozás részére.
A Szaktudor-tag partnereink - hasonlóan a honlap készítéshez - ezt a fejlesztő/karbantartó
munkát is kedvezményes vállalási díjért kapják.
Az elkészült, megrendelői kéréstől és témától függő napi/heti/havi/alkalmankénti aktualizálást
igénylő, Gerinfo-készítette belső cég-adatbankokon túl pl. sport (labdarúgás és öttusa)
valamint művészeti (festmény galéria) területre is készültek már ilyen adatállományok és ma is
folyamatosan aktualizáltak azok adatai, kimutatásai, képei.
És ami a legfontosabb: a megrendelők használják, elégedettségük meggyőző.
Lentebb kis ízelítő kivonatok szemlélhetők az európai futball klubcsapatok ranglistáiból a kezdetektől,
melyek az UEFA Bajnokok Ligája (BL, korábban BEK), Kupagyőztesek Európa Kupája (1999-ig), Európa Liga (EL, korábbi nevein: VVK, EVK, UEFA-Kupa) éves sorozatokban nyújtott teljesítmények alapján készültek.
Egy csapat egy-egy versenyév végére elért értékszámának bizonyos százaléka adja a következő év negatív (malus) büntetőponjait arra az általános esetre, ha a csapat akkor valamely európai kupában kiesik, vagy a döntőben szenved vereséget, vagy éppen nem indul. A kiesésig viszont gyarapodik a klub értékszáma, mégpedig a legyőzöttek malus pontjaival.
Nagy csapatok kiesése esetén újabb büntetés jöhet. Ha egy magasabb malussal rendelkező kiesik egy tőle kisebb értékű csapattal szemben, akkor még a két malus-érték közötti különbség (malus2 a neve) is levonásra kerül a kupaküzdelmektől búcsúzó csapattól. Ráadásul egy adott határ fölötti malus esetén duplán, még magasabb értéknél pedig már triplán járhat a malus2 levonás a továbbjutási elvárás nem teljesítése miatt.
A folyamatos klubérték-számítás hosszabb távon eléggé megbízható eredményeket, rangsorokat produkál. Egy-egy csapat színrelépésétől, nem pedig csak az utolsó évek szerepléseiből értékel. Így egy-egy év kiugró teljesítménye sok évig is értéktáblán tartja a csapatot még akkor is, ha a követő években nagyon gyengén, vagy egyáltalán nem szerepel. Történik ez annak ellenére, hogy egy ideig az elvárás is magasabb vele szemben. Ugyanakkor egy évekkel korábbi szereplés rendre kisebb súllyal befolyásolja a klubok értékszámát, mint az aktuális, egy kupagyőzelem pedig nem jelenti azt, hogy a csapat máris Európa legjobbja az adott év után. Ahhoz ugyanis rendre meghatározó jelenlét és több siker, a legjobbak közötti szereplés szükséges több éven át..
Az elmondottak tükrözik az értékszám-számítás elveit: elvárás-alapon működik, történetiséget hordoz, dinamikusan értékel és igyekszik kifejezni az aktuális tendenciát.
Nagy segítséget jelent a reális értékszámítás kialakításában, hogy az UEFA már jó ideje kiemeléses rendszerben végzi a sorsolásokat, így nem fordulhat elő olyan eset, hogy két szuper csapat már az első kieséses fordulóban szembe kerüljön egymással. (Ilyen történt pl. 1978 őszén, amikor a két angol, az 1977-es és 78-as BEK-győztes Liverpool az új nemzeti bajnok Nottinghammal került össze és kiesett, a Nottingham pedig BEK-győzelemig menetelt.)
Az ezredforduló utáni évektől már az UEFA is készít éves ranglistákat, ezek a hivatalos klub-értékszámok adják a következő évek számára a kiemelési listákat. Egy-egy csapat aktuális pontszámát az utolsó öt év pontjainak összege adja. Nem elvárás-centrikus, hanem súlyozás nélküli, 2 győzelmi és 1 döntetlen pontokat, ill. továbbjutási pontokat ad. Némiképp statikusabb az itt ismertetett, általam alkalmazott folyamatos elvárás-centrikus követésssel szemben, viszont előnyére írható, hogy az európai kupacsapatok anyaországait is minősíti, így azok is adnak pontokat a csapataik szereplései függvényében.
Ezek után nézzünk néhány kivonatot az egyes korszakok élcsapatai szereplésével, feltüntetve a magyar táblás klubokat is. A listákban a klubok helyezési száma és neve után a versenyév záró értékszáma és a következő évre vonatkozó malus pontja szerepel.
Érdeklődés esetén részletes éves listákat, a klubok teljesítményeiről több éves átfogó és összehasonlító grafikonos kimutatásokat, trendeket tudunk szolgáltatni - igény szerint.
